Vége a kisebbségi terrornak

„Ma már nagyon sokan képtelenek különbséget tenni jó és rossz, normális és abnormális, egészséges és beteges között. Márpedig a homoszexualitás, pláne a mindenféle személyiségzavar nem elismerendő érték, hanem sajnálatos állapot, rossz dolog, baj. A szexualitás alapvető célja a fajfenntartás, vagyis az utódnemzés, ami az adott faj (esetünkben az ember), azon belül az egyes közösségek (esetünkben a magyar nemzet) jövőjének kizárólagos biztosítéka. Az a közösség, amely nem teremt utódokat, kipusztul. Márpedig a homoszexua­litás ebből a szempontból biológiai zsákutca, hiszen az ilyen kapcsolat ab ovo alkalmatlan az utódnemzésre. Az pedig egészséges körülmények között föl sem merülhet, hogy azonos nemű vagy bármilyen rendellenes, zaklatott létmódok és együttélési formák gyermekeket fogadjanak örökbe, hiszen minden gyermeknek apára és anyára, apai és anyai mintára és a férfi-nő szeretetkapcsolat példázatára van szüksége az egészséges testi és lelki fejlődéshez. Ez a neveléstudományok által bizonyított, megkérdőjelezhetetlen igazság.

Mindezek miatt rendkívül káros és veszélyes a gyermekek pszichés fejlődésére, ha alakulófélben lévő korban, a lelki érzékenység és képlékenység időszakában harsányan rájuk erőszakolják a különféle rendellenességeket, azt sulykolva, hogy teljesen természetes és normális, ha tűsarkú cipős, női ruhába öltözött vagy épp kutyajelmezt viselő férfiak vonaglanak a magyar főváros közterületein.

Azok az állítólag normális vonzalmú szülők (?), akik időnként egészen kicsi, három-négy éves gyerekekkel vesznek részt a gyomorforgató halálparádén, súlyos bűnt követnek el a gyerekeikkel szemben.”

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

***